Vulkanológiai kutatások...

A kutatócsoportról

Vulkán

Az ELTE Természetföldrajzi Tanszékén az 1990-es években indultak meg a korszerű vulkanológiai, vulkángeomorfológiai kutatások. Ezen az oldalon a kutatómunkában részt vett – illetve jelenleg is részt vevő – kollégákat, valamint az elmúlt évek legfontosabb projektjeit mutatjuk be.


A vulkanológia tudományához tartozik hagyományosan a tűzhányótevékenységhez vezető és a vulkáni működést jellemző folyamatok megértése, a vulkanizmus környezetének, ősföldrajzi viszonyainak megállapítása. A vulkáni aktivitás során felépült elsődleges (eredeti) vulkáni formák  rekonstrukcióját, illetve  felszínfejlődésük nyomon követését a vulkanoló-
gián  belül  a  vulkáni  geomorfológia  (vagy vulkán-
morfológia
)  vizsgálja.  Tanszékünkön  már korábban is
megjelent ez az irányvonal, amelyet azután éppen saját
kutatásaink során fejlesztettünk tovább és alkalmaztunk
részletekbe menően.

Vulkán


A Kárpát-medencében és ezen belül Magyarországon olyan vulkánokat kutatunk, amelyek már évmilliókkal ezelőtt – a Hargitában évtízezredekkel ezelőtt - kialudtak, külföldön viszont jelentős részben aktív tűzhányókon dolgozunk. A teljesség igénye nélkül a legfontosabb kutatott területek: idehaza a Börzsöny-Visegrádi-hegység, a Mátra, a Keleti-Kárpátok; külföldön Olaszország (Etna, Lipari-szigetek), Franciaország (Auvergne), Japán, Mexikó, USA (Arizona) és Chile/Argentína (Középső-Andok).





Vulkán

A jobb oldalt látható képsorok a robbanásos vulkáni tevékenység egyik legizgalmasabb megnyilvánulásával, a lávadóm-működéséhez kapcsolódó ún. izzófelhőkkel (szabatosabban blokk- és hamuárakkal) foglalkoznak, amelyet kutatócsoportunk is behatóan tanulmányoz. A felső képen aktív lávadóm látható, alatta a lávadóm széttöredezése, majd összeomlása nyomán völgyben lezúduló blokk- és hamuár (blh). Ennek blokkokban gazdag része alul mozog, fent hamufelhő takarja el. A blh a lávadóm forró darabjai és törmeléke mellett több-kevesebb gázt is tartalmaz, és mivel koncentráltan zúdul le, az egyik legveszélyesebb vulkáni folyamat, hiszen ha a blokkok lerakódnak is az árból, a koncentrált gázelegy távolabbra is eljut. Blh aktivitás jellemzi 2010 őszén az indonéziai Merapit,
amely november  közepéig már több mint 150  áldozatot
követelt.

Vulkán



Az alsó két képen fönt blh-üledék látható a Merapi alsó lejtőjén, a Gendol-folyó völgyében. Az üledéket középszemű hamu- és finomlapilli-mátrixba ágyazott dm−m méretű szemcsék, blokkok alkotják. A Keele-i Egyetem kutatóival többek közt azt vizsgáljuk, miképpen változik a szemcsék irányítottsága a kürtőtől való távolsággal, és milyen különbségek vannak a blh-üledékek különböző fáciesei között. A képen látható ún. rózsadiagram alapján az irányítottság R=0,6, 92-272º között szóró szemcseirányokkal. A magas R érték erős nyírófeszültségekkel magyarázható, ami a kohéziós áramlás szemcsében való gazdagságának tudható be.



Legalul 15 millió éve képződött blokk- és hamuár-breccsa látható a Visegrádi-hegységből (fotó és értelmezés). Törmelékes szövete folytán e kőzetanyag igen ellenálló, így az évmilliós erózió mintegy kipreparálta környezetéből. Hasonló sziklatornyok igen gyakoriak vulkáni hegységeinkben.