Vulkanológiai kutatások...

Terepgyakorlatok a vulkanológia kutatócsoport szervezésében

Csomád, Hargita (Románia)

Hargita

Szerkesztés alatt

További képek…


Etna (Olaszország)

Etna

Az Etna Európa legmagasabb vulkánja. Az utóbbi évszázadok működését kis intenzitású Hawaii és Stromboli típusú robbanásos kitörések jellemzik, valamint a négy csúcskráter és törések menti hasadékok is gyakran szolgáltatnak nagyobb volumenú effúzív kőzettömeget. A lávafolyások jelentős hányada a tűzhányó K-i oldalát csonkoló Valle del Bove nevű, egykori lejtőösszeomlás sebhelyébe folyik, de időnként a lakott terülereteket is veszélyeztetik, az utóbbi években a déli lejtőn fekvő Nicolosi település vált erről híressé. A téli időszakban síelők veszik birtokba az aktív vulkán lejtőit, de az aktivitás miatt a kiszolgáló létesítmények és utak újjáépítése gyakori feladatot jelent.

További képek…


Helembai-hegység (Szlovákia)

Helembai-hg.

A Helembai-hegység (szlovákul Burda) a Börzsönnyel és a Visegrádi-hegységgel szomszédos, kb. 20 km2 területű, dombsági magasságú hegytömeg a Duna, Ipoly és Garam folyók által határolt területen. A déli peremén meredek falakkal szakad alá a Duna irányába, amelyet a folyó bevágódása alakított ki. Ezen a részen a blokk-és hamuár breccsából gyakran alakulnak ki kipreparálódott sziklalakzatok, gombasziklák. A terepgyakorlatok célja a Helembai-hegység vulkáni kőzeteinek térképezése, annak megállapítására, hogy milyen rétegtani kapcsolat van a Visegrádi-hg és a Börzsöny vulkáni kőzetei között, hiszen ez az a terület, ahol a két hegység kőzetei térben találkoznak.

További képek…


Lipari-szigetek (Olaszország)

Lipari-szk.

Szerkesztés alatt

További képek…


Persányi-hegység (Románia)

Persányi-hg.

Szerkesztés alatt

További képek…


Santorini (Görögország)

Santorini

Santorini neve XIII. századi elnevezéssel Szent Irént jelent. Korábbi neve a kerekdedet jelentő Strongyle, később (a fősziget nyomán) Thera vagy Thíra. Az Égei-tengeri Cikládok egyik legdélebbi tagja. A szigetet, valójában kis szigetcsoportot a lyukas "kifli" alakú fősziget (Thera) és a körív mentén két másik sziget (Therasia, Aspronisi), valamint belsejében az utoljára 1950-ben működött Kameni-szigetek alkotják.

A szigetvulkán a híres "minószi" kitörésről vált ismertté, amely Kr. e. 1600-1630 körül történt. Az újabb kutatások szerint azonban a - Kréta szigeti központtal virágzó - minószi kultúra nem e kitörésnek köszönheti a hanyatlását, bár korábban (és ma is) sokan egy, a hatalmas robbanásos kitöréshez kapcsolódó szökőárat teszik ezért felelőssé.

A vulkánosság az Égei tengerben a Santorinitől délre húzódó óceáni lemez északias irányú alábukásának tulajdonítható. E lemez a kontinentális kérgű Égei-tenger lemeze alá tolódik, és évtízmilliók óta tart, nagyjából nyugat-keleti irányban Milos szigetétől Santorinin át Kos és Nisyros szigetig. Santorini vulkáni működése félmillió évre nyúlik vissza, ezen belül 320 ezer éve történt az első komolyabb robbanásos kitörés. Azóta tucatnyi hatalmas kitörésre és mintegy száz kisebb - még mindig jelentős - robbanásos eseményre került sor. A két legnagyobb, valóban katasztrofális robbanássorozat 180 ezer (Alsó Horzsakő), illetve a minószi kitörés alkalmával, 3600 évvel ezelőtt (Felső Horzsakő) játszódott le. Ez utóbbi során 30 köbkilométernyi anyag került a felszínre, a Vezúv pliniusi kitörésének nyolcszorosa.

A terepgyakorlat során a sziget vulkáni története során képződött rendkívül látványos, változatos vulkáni rétegeket, és az eredményképpen létrejött kisebb-nagyobb vulkáni formákat látogatjuk végig. A nagy robbanásos kitörések kalderaképződéssel, -beszakadással is együtt jártak; a kiflisziget (=a kalderaperem) mentén haladó főútról többször is pazar kilátás és változatos rétegsor tárul a látogató szeme elé. Bepillanthatunk a szigeten folyó vulkanológiai kutatásba is, amely a hatalmas kitörések menetét, részleteit vizsgálja.

További képek…


Vezúv, Campi Flegrei (Olaszország)

Vezúv

A Nápolyi-öböl két vulkanológiai érdekességet is tartogat az utazók számára. Az egyik, az i.sz. 79-ben bekövetkezett kitöréséről híres, Pompeit, Herculaneumot és Stabiát elpusztító Vezúv. A pliniusi-típusú robbanásos működés névadó vulkánja 1944-óta szunnyad, s nehéz megjósolni mikor kell a mára közel 2 millió főt számláló nápolyi lakosságnak újra szembe néznie pusztító kitöréssel. Talán a Vezúv árnyékában feledésbe merül, hogy a Nápoly környékén egy másik időzített bomba is ketyeg, amely nem más mint a több fiatal kráter és salakkúp mellett összetett kalderákkal jellemezhető Campi Flegrei (Flegrei-mezők).

További képek…